egyelőre csak annyit,hogy nagyon jó volt veled lenni soksok ideig,és még mindig veled lennék legszivesebben.
már megint ott az a kis mosoly az arcomon...mint amikor eljövök tőled,és igaz,hogy szomorú vagyok,mert már nem vagyunk együtt,de boldog,mert már megint felvidítottál,feltöltöttél,és egyre csak mosoly,és mosoly.még ha esik az eső akkor is.
szeretem ezt az egészet veled.
2008. december 2., kedd
-
Bejegyezte: sállány dátum: 12/02/2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése