szeptember.

Ismét megfeledkeztünk a blogról...azt hiszem mostmár ideje lenne végleg megfeledkeznünk róla:( nem is tudom mit írhatnék...együtt lakunk,de nekünk ez sem olyan vidám,hiszen folyamatosan veszekszünk,és már többször is felmerült a be nem költözésig,hogy jobb lenne felmondani.most pedig második hete megy az együttlakás,kiváncsi vagyok,hogy mi sül ki belőle,meddig bírjuk elviselni még egymást. tartok tőle,hogy már nem sokáig. az a baj,hogy nincs elég bátorságom. mondani tudom,hogy tartsunk szüntet,hogy szakítsunk,mert már nem vagyok boldog,és látom rajtad,hogy te sem vagy az,és hogy nem akarom,hogy megint megbánts valamivel.de mondani könnyű,én mégsem lennék képes szakítani veled.mert annyira bízom benne,hogy még jó lehet,hogy nem hiába szeretlek ennyire.aztán történik valami,és nekem folyamatosan veszik el a hitem.én veled akarok lenni,nekem te vagy a minden.ne hagyjuk,hogy ez tönkremenjen:(:(:(:(